Törökország az Európai Unió diplomáciai erőfeszítései ellenére sem tett meg mindent a Görögországgal fennálló feszültéség csökkentésére a Földközi-tenger keleti medencéjében, ezért a jövő héten esedékes uniós csúcsértekezleten fontolóra kell venni a szankciók kilátásba helyezését vele szemben – jelezte pénteken Charles Michel.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.
Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.
Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.
Az Európai Bizottság 220 millió eurót (mintegy 79,2 milliárd forint) bocsát rendelkezésre a koronavírussal fertőzöttek tagállamok közötti áthelyezésének finanszírozására - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este a videókonferenciás EU-csúcs után.
Videokonferencia keretében egyeztetett visegrádi partnereivel, majd az Európai Tanács tagjaival Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a koronavírus-járvány elleni védekezésről - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, hozzátéve: a résztvevők határozottan elítélték a franciaországi iszlamista merényleteket.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Mivel Belgiumban és Németországban is erős a koronavírus-járvány második hulláma, ezért az EU soros elnökségét vivő németek úgy döntöttek, hogy csak az unió működőképességének fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos témákról és a járványkezelés koordinálásáról lesznek ezentúl személyes találkozók, így a legtöbb eseményt online, videókonferencián rendezik meg – közölte a német soros elnökség szóvivője.
Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.
Egészen érdekes sztori kerekedett azután, hogy az Európai Bizottság elnöke múlt csütörtökön délután sietősen távozott az EU-csúcsról, miután kiderült, hogy egyik közeli munkatársa koronavírusos lett; és mindössze percekkel azelőtt, hogy neki kellett volna tájékoztatnia az állam- és kormányfőket a Brexit aktuális állásáról.
Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata világosan rögzítette, hogy nem engedhet az unió a stratégiai érdekeiből a briteknek még akkor sem, ha ez a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexithez vezet, így az EU27 kimondta, hogy elsősorban a briteknek kell engedniük, ha meg akarnak állapodni. Ehhez képest a britek azt vetik az EU szemére, hogy így nem lehet tárgyalni, hogy csak az egyik fél engedjen, így a hétfői híráramlás ismét arról szól, hogy mindkét fél a másiktól várja az első nagy engedményt a vitás kérdésekben.
Elhagyta a csütörtök kora délután kezdődött uniós csúcstalálkozót és önkéntes karanténba vonult Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután arról értesítették, hogy egy egyik munkatársa koronavírus-tesztje pozitív eredményt mutat - erről maga az uniós bizottság elnöke számolt be Twitter-oldalán közzétett üzenetében.
Az Európai Unió még az év vége előtt kereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal, de nem minden áron - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnaposra tervezett tanácskozására érkezve csütörtökön. Mindezt azután mondta, hogy tegnap videókonferencián tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel, aki eredetileg a mai határidőt jelölte meg magának és kormányának a megegyezésre, így most az EU-csúcsról szivárgó jelzésekre vár, hogy eldöntse: akar-e tovább tárgyalni az EU-val és milyen keretek között.
Az Európai Unió tiltott vegyifegyver-használat miatt korlátozóintézkedéseket vezetett be hat ember és egy szervezet ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében - közölte az Európai Unió Tanácsa csütörtökön. Oroszország válaszolni fog az Európai Unió által a Navalnij-ügy miatt bevezetett szankciókra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Boris Johnson brit miniszterelnök közölte az Európai Unió vezetőivel, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet eredményeinek ismeretében dönt az Egyesült Királyság és az unió jövőbeni kapcsolatrendszerét érintő további brit lépésekről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
